Munkahelyi kiégés

A kiégés nem egy ki-be kapcsolható állapot. Inkább egy folyamatként érdemes rá gondolni, amelynek különböző pontjain más-más jelek és nehézségek jelenhetnek meg. Nem mindegy tehát, hogy valaki már hosszabb ideje teljesen kimerült, egyre inkább eltávolodik a munkájától, és úgy érzi, már nem tud úgy teljesíteni, mint korábban, vagy még „csak” azt veszi észre, hogy tartósan túlterhelt, egyre nehezebben töltődik fel, és valami kezd megváltozni benne.

Amikor egy kliens a munkahelyi kiégése miatt kér segítséget, próbálom minél hamarabb feltérképezni az élete egyéb területeit is. Ugyanis ha ténylegesen kiégésről beszélünk, az általában túlmutat a munkahelyi környezeten, hatással lehet a magánéletre, társas kapcsolatokra, alvásminőségre, étvágyra stb. Keresem a tipikus jeleket, a kimerültséget, motivációvesztést, cinizmust, teljesítményromlást, ingerlékenységet, ürességet.

Nem mindegy, hogy a kiégés mögött mekkora szerepet játszik a kliens személyisége és a különböző környezeti tényezők. A közös munka során ilyenkor megpróbáljuk meghatározni a különböző kontrollterületeket: meg lehet-e szüntetni a legnagyobb stresszforrásokat, lehet-e a hozzáálláson, motiváción dolgozni, van-e lehetőség váltásra. Ahogy ezeket a területeket feltérképezzük, egyre jobban láthatóvá válik az is, hol érdemes belenyúlni a jelenleg nehézkesen működő rendszerbe.

A kiégés nem válogat: dolgoztam már frissdiplomás pályakezdővel és 30+ éve pályán lévő cégvezetővel is. Ahány történet, annyi végkifejlete lehet a terápiás munkának. Van, ahol a munkahely, vagy akár a karrierváltás az út vége, de az is lehet, hogy a siker kívülről nehezen látható, a kliens mégis jobb eszközökkel, hatékonyabban menedzseli a munkából fakadó nehézségeket.

Ha a kiégés tüneteit, tartós kimerültséget vagy munkahelyi túlterheltséget tapasztalsz, és szeretnéd jobban megérteni, mi áll a háttérben, keress bátran, és beszéljük át, mi történik.